Pánikszoba

Azt hiszem, én most nem bánok semmit - vagy legalább is csak nagyon kevés dolgot. De sajnos még mindig nem tudok megszabadulni a "tökéletesség" iránti egyetlen aprócska vágyamtól. Attól a szereptől, hogy "k-o-n-f-l-i-k-t-u-s-e-l-h-á-r-í-t-á-s". Egyszerűen, még…

Én próbáltam. Tényleg. Próbáltam megérteni az embereket körülöttem. A barátokat. Az ellenségeket. És tudod, tökéletlen vagyok. Átkozottul tökéletlen. De végre élvezem ezt a tökéletlenséget! Érted?! Élvezem, hogy végre nem érdekel, KI, MIT, MIÉRT mond rólam a hátam…