Bohém kamaszlélek mi elveszett,
Már rég nem számolom az éveket.
Napjaim a gyógyszer és az alkohol.
Más bűnéért véres bosszút állok magamon.
----
Megvetem gyáva kis életem,
Keresztre feszítem gyarló szívem.
Egy hitelreklám reményt hirdet fesztelen,
Fényében szögre akasztom megfáradt lelkem.
----
Milyen volt veled, már nem is emlékszem,
Te mindent elsöprő, vak szerelem.
Meseszép, örök szenvedélyt teremtő,
A gyarló világban mégis oly esendő.
