Pánikszoba

Azt hiszem kicsit peches vagyok. Csupa irritáló embert sikerült kifognom magam körül mostanában. Kezdve a cukorfalat kamuszőkepicsa főnökömmel, aki megjátssza a kis butuskát, meg a tisztelt üzletvezető asszony, aki szembe kedves, le is szop verbálisan, a hátam mögött meg már…

Nevetni támadt kedvem. Magamon. De ez sajnos nem az az önfeledt, vidám nevetés, mint amikor valami vicces dolgon nevetünk. Ez keserű, kényszerű nevetés. Vesztesnek érzem magam. Sétálok fel s alá a lakásban - ebben kicsiny, egyszobás kis zugban, és kattog az agyam. Elkúrtam. Egy…

Az elmúlt néhány napom kissé fárasztó és stresszes volt. Tegnap 13 óráztam (eredetileg 10 lett volna, de a drága főnököm az utolsó pillanatban szólt, hogy maradni kéne leltározni, úgyhogy este 10 után kerültem ágyba), ma pedig reggel 7-re mentem. 2-kor meg el is jöttem (3ig…

Ma vettem magamnak egy könyvet. Pulóvert venni indultam, de könyv lett belőle. Bementem két könyvesboltba, de egyikben sem láttam kint a polcon, amit már régóta kerestem. Nem volt kedvem odamenni a kasszához és rákérdezni - antiszoc voltam épp - , de végül rávettem magam: így…

Mostanában nem járok túl gyakran ide. Pedig kellene. Jót tenne. Kismillió gondolatom volt az utóbbi időben, ami a lustaságom miatt elveszett az éterben. De most okkal vagyok itt. Kétségbe vagyok esve ugyanis. Csalódtam Emberben. Tudom sokadszor mondom ezt, de most úgy igazán...…